PIRGER ATTILA – SHOTOKAN KARATE

Kedves Látogató!
Pirger Attilának hívnak, 1987-ben, hat évesen kezdtem karatézni Sopronban. A Shotokan karate által képviselt életszemlélet egyre inkább megtetszett. A heti 10 edzés, a rengeteg gyakorlással töltött óra eredményeként több országos és nemzetközi versenyen jó eredménnyel szerepeltem.
Kiváló edzőim (Dávid András 4.Dan, Zohner Szilárd 6.Dan mesterek) voltak, akik hatására a harcművészet életem részévé vált. Több mint 15 év szorgalmas gyakorlás után 2004-ben szereztem fekete övet, ezzel egy Dan fokozatot.
2008-ban második Danra vizsgáztam, majd ezt követően, újabb 5 év gyakorlás hozta meg számomra a harmadik Dan fokozatot. A karate egész életemre kiható szellemisége vezetett ahhoz, hogy edzőként tanítsam a fiatalokat a Shotokan karate-do útjára.
2010 óta vezetem az egyesület jelenleg negyven fős szakosztályát, ahol felnőttek és gyerekek hetente több edzésen vehetnek részt és ismerkedhetnek meg a karate-do szellemiségével.
Számomra ugyanis a karate tanulása többet jelent annál, hogy csupán megtanuljuk a technikákat és azokat alkalmazni is tudjuk. Nagyon fontos, hogy megértsük és megismerjük a karate gyökereit, azok szellemi alapjait. A jellem, becsület, akarat, önuralom, tisztelet a technikák gyakorlása által folyamatosan fejlődik az edzéseken.
Az általam képviselt edzői munkában segítségemre van Bendes Attila 3. Danos sensei.
Fiatal felnőttként a futást és a triatlont is kipróbáltam, több versenyen dobogós helyezést értem el. 2012-ben Ironman távot is sikeresen teljesítettem.
Hivatásos tűzoltóként is többször lehetőségem volt, hogy megmérettessem magam különböző versenyeken. A Liverpoolban megrendezett Tűzoltó Világjátékokon tagja voltam a 20 fős magyar válogatott csapatnak, ahol karatéban a harmadik helyezést szereztem meg.
Az edzéseken, versenyeken tanultak és tapasztaltak vezettek oda, hogy küldetésemnek tekintem, hogy a nálam harcművészetet tanulók a karate szellemiségét megértve és ezáltal fejlődve váljanak harcosokká.
„A karate célja nem a győzelem vagy a vereség eldöntése,
hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése.”
Funakoshi Gichin