K-1 THAI-KICK-BOX

K-1
A Kâ1 egy JapĂĄnbĂłl szĂĄrmazĂł kĂŒzdĆsport, melyet Isii Kazujosi hozott lĂ©tre kĂŒlönbözĆ harcmƱvĂ©szeti ĂĄgak, mint a kempo, kick-box, taekwon-do, muay thai , kung-fu, box, karate ötvözĂ©sĂ©bĆl. A Kâ1 nem egy Ășjabb harcmƱvĂ©szet, hanem egy összefoglalĂł szabĂĄlyrendszer, amelyen belĂŒl komoly harcmƱvĂ©szeti mĂșlttal rendelkezĆ sportemberek kĂŒzdhetnek meg egymĂĄssal. Egy Kâ1 versenyen szabĂĄlyos ökölvĂvĂł ringben zajlanak a kĂŒzdelmek.
A nyolcvanas Ă©vekre JapĂĄnban rengeteg harcmƱvĂ©szeti iskola, stĂlus fejlĆdött ki.
Akkoriban nagy szenzĂĄciĂł volt, hogy egy ilyen verseny lĂ©trejöhetett. Isiit tekintĂ©lye, eredmĂ©nyei, Ă©s szervezĆkĂ©szsĂ©ge elismerĂ©sekĂ©nt az Ășjonnan megalakult JapĂĄn Ăssz harcmƱvĂ©szeti SzövetsĂ©g elnökĂ©vĂ© vĂĄlasztottĂĄk, amely a Kâ1 versenyeket szervezte. Ma mĂĄr nem Ć ĂĄll a Kâ1 szervezet Ă©lĂ©n, de a munkĂĄjĂĄt siker koronĂĄzta. A profi ökölvĂvĂĄs Ă©s az MMA mellett, ma a Kâ1 a vilĂĄg legnagyobb szĂłrakoztatĂł kĂŒzdĆsportja.
1993-ban rendeztĂ©k az elsĆ Kâ1 Grand Prix versenyt TokiĂłban tĂzezer nĂ©zĆ elĆtt. A gyĆztes a horvĂĄt Branko CikatiÄ lett.
THAI-BOX
A Thai box, eredeti nevĂ©n muay thai (thai nyelven àžĄàž§àžąàčàžàžą, angol ĂĄtĂrĂĄssal Muay Thai) egy ThaiföldrĆl szĂĄrmazĂł pusztakezes harcmƱvĂ©szet. Eredetileg mindenfajta felszerelĂ©s nĂ©lkĂŒl mƱveltĂ©k, ma a sportolĂłk egysĂ©gesĂtett szabĂĄlyok szerint, ökölvĂvĂł kesztyƱben Ă©s bizonyos vĂ©dĆfelszerelĂ©sek alkalmazĂĄsĂĄval kĂŒzdenek, de lĂ©teznek Ășgynevezett hagyomĂĄnyos thaibox-mĂ©rkĆzĂ©sek is, ahol a vĂ©dĆfelszerelĂ©st elhagyjĂĄk.
A thai boxot a ânyolc vĂ©gtag tudomĂĄnyĂĄnakâ is nevezik, mivel a kĂŒzdelem sorĂĄn a boxolĂł nem csak az ökleit, de a lĂĄbĂĄt, a tĂ©rdĂ©t Ă©s a könyökĂ©t is hasznĂĄlhatja. VilĂĄgszerte több szervezet is rendez vilĂĄgbajnoksĂĄgokat thai boxolĂłk rĂ©szĂ©re, több sĂșlycsoportban, fĂ©rfi Ă©s nĆi kategĂłriĂĄban is.
A thai box, eredeti nevĂ©n muay thai (thai nyelven àžĄàž§àžąàčàžàžą, angol ĂĄtĂrĂĄssal Muay Thai) egy ThaiföldrĆl szĂĄrmazĂł pusztakezes harcmƱvĂ©szet. Eredetileg mindenfajta felszerelĂ©s nĂ©lkĂŒl mƱveltĂ©k, ma a sportolĂłk egysĂ©gesĂtett szabĂĄlyok szerint, ökölvĂvĂł kesztyƱben Ă©s bizonyos vĂ©dĆfelszerelĂ©sek alkalmazĂĄsĂĄval kĂŒzdenek, de lĂ©teznek Ășgynevezett hagyomĂĄnyos thaiboksz-mĂ©rkĆzĂ©sek is, ahol a vĂ©dĆfelszerelĂ©st elhagyjĂĄk. A thai bokszot a ânyolc vĂ©gtag tudomĂĄnyĂĄnakâ is nevezik, mivel a kĂŒzdelem sorĂĄn a bokszolĂł nem csak az ökleit, de a lĂĄbĂĄt, a tĂ©rdĂ©t Ă©s a könyökĂ©t is hasznĂĄlhatja. VilĂĄgszerte több szervezet is rendez vilĂĄgbajnoksĂĄgokat thai bokszolĂłk rĂ©szĂ©re, több sĂșlycsoportban, fĂ©rfi Ă©s nĆi kategĂłriĂĄban is.
MUAY THAI
A muay thai törtĂ©nete szorosan kapcsolĂłdik a thai nĂ©p törtĂ©netĂ©hez, de eredetĂ©t Ă©s fejlĆdĂ©sĂ©t jĂłrĂ©szt legendĂĄkbĂłl lehet csak megismerni. Egyes elmĂ©letek szerint a thai boksz több mint kĂ©tezer Ă©ves, de csupĂĄn 700 Ă©vre visszamenĆleg talĂĄlni dokumentĂĄciĂłt rĂłla. A legkorĂĄbbi emlĂtĂ©sĂ©re pĂ©lda a 13. szĂĄzadban talĂĄlhatĂł, ahol az elsĆ thai kirĂĄlysĂĄg kirĂĄlyi palotĂĄjĂĄban mĂĄr volt kĂŒlön muay thai gyakorlĂĄsĂĄra kijelölt terĂŒlet Ă©s kĂŒzdĆtĂ©r is, ahol mĂ©rkĆzĂ©seket tartottak. A thaiok korai törtĂ©nelmĂ©ben gyakori hĂĄborĂșk miatt a muay thai kezdetektĆl fogva a hadsereg kikĂ©pzĂ©sĂ©ben is szerepet jĂĄtszott. Maguk a kirĂĄlyok is szĂvesen tanultĂĄk ezt a harcmƱvĂ©szetet, egy legenda szerint Suriyenthrathibodi (àžȘàžĄàčàžàčàžàžàžŁàž°àžȘàžžàžŁàžŽàčàžąàžàžàžŁàžČàžàžŽàžàžàž”, mĂĄs nĂ©ven a TigriskirĂĄly; 1703â1709) olyannyira szerette a muay thait, hogy gyakorlĂĄskĂ©ppen ĂĄlruhĂĄban közemberekkel is ringbe szĂĄllt. Ekkor Ă©lte a thai boksz a fĂ©nykorĂĄt is.
1350-ben Ayutthaya szĂ©khellyel jött lĂ©tre egy Ășjabb thai kirĂĄlysĂĄg, mely egĂ©szen 1767-ig lĂ©tezett. Ebben az idĆszakban szĂĄmos thaiboksz-legenda szĂŒletett, az elsĆ legendĂĄs harcos Nagy Naresuan kirĂĄly volt (àžȘàžĄàčàžàčàžàžàžŁàž°àžàčàžŁàžšàž§àžŁàžĄàž«àžČàžŁàžČàž; 1590â1605) Naresuan kilencĂ©vesen burmai fogsĂĄgba esett, hat Ă©vvel kĂ©sĆbb a burmai kirĂĄly azt a feltĂ©telt szabta szabadulĂĄsĂĄhoz, hogy le kell gyĆznie a burmai bajnokot. Narusean gyĆzött, Ăgy hazatĂ©rhetett, kĂ©sĆbb kirĂĄlykĂ©nt pedig felszabadĂtotta SziĂĄmot a burmai elnyomĂĄs alĂłl. MĂĄs legendĂĄk szerint nem Naresuan volt, aki Ăgy szerezte vissza szabadsĂĄgĂĄt, hanem egy Nai Khanomtom nevƱ harcos, aki jĂłval kĂ©sĆbb Ă©lt. A thaiok mĂĄsik legendĂĄs harcos kirĂĄlya Taksin (àžȘàžĄàčàžàčàžàžàžŁàž°àčàžàčàžČàžàžČàžàžȘàžŽàžàžĄàž«àžČàžŁàžČàž, 1768â1782) volt, aki sikerrel harcolt a fĆvĂĄrost földig rombolĂł burmaiak ellen ] A hiedelem szerint mind Naresuan, mind Taksin az ayutthayai Buddhai Sawan templomban tanulta a thai bokszot, illetve a fegyveres krabi krabongot Ă©szakrĂłl szĂĄrmazĂł buddhista mesterektĆl Az 1350 körĂŒl Ă©pĂŒlt szentĂ©ly Ă©vszĂĄzadokon ĂĄt szolgĂĄlt harcmƱvĂ©szeti iskolakĂ©nt.
A legenda szerint a thai bokszolĂłk kĂŒlföldiekkel szemben 1788-ban arattak gyĆzelmet, amikor I. RĂĄma kirĂĄly uralkodĂĄsa alatt kĂ©t francia ökölvĂvĂł jĂĄrta a sziĂĄmi provinciĂĄkat Ă©s pĂ©nzĂ©rt bokszoltak. A legenda szerint a hĂrĂŒk a kirĂĄly fĂŒlĂ©be is eljutott, aki Ășgy döntött, magas dĂjazĂĄsĂș meccset szervez a kĂ©t francia Ă©s Muen Phlaan, az akkori egyik legnevesebb muay thai mester között, aki legyĆzte a korĂĄbban veretlen franciĂĄkat. V. RĂĄma kirĂĄly ugyancsak nagy rajongĂłja volt a sportnak, szĂĄmos viadalt rendeztetett Ă©s a legjobb harcosoknak maga vĂĄlasztotta ki a ringben hasznĂĄlt nevĂ©t. VI. RĂĄma 1921-ben RĂłzsakert nĂ©ven rendezett bajnoksĂĄgot, mely a thai boksz törtĂ©netĂ©nek legnagyobb szabĂĄsĂș rendezvĂ©nye volt, minden tartomĂĄnybĂłl odasereglettek a legjobb harcosok, de kĂnai, burmai Ă©s indiai versenyzĆk is Ă©rkeztek.
A hatalmas nĂ©zĆközönsĂ©get vonzĂł esemĂ©ny bevĂ©teleibĆl a kirĂĄlysĂĄg fegyvereket vĂĄsĂĄrolt. VI. RĂĄma azt is megengedte, hogy az egyszerƱ alattvalĂłk sajĂĄt ringeket, iskolĂĄkat Ă©pĂtsenek Ă©s sajĂĄt thaiboksz-versenyeket rendezzenek. Az Ć idejĂ©ben Ă©pĂtettĂ©k meg az elsĆ modern thaiboksz-ringet, melyet kötelekkel zĂĄrtak körbe, a versenyen kĂ©t bĂrĂł volt, a versenyzĆk kezĂ©t akkoriban mĂ©g szalagokkal tekertĂ©k be, nem hasznĂĄltak kesztyƱt. Az idĆt sajĂĄtsĂĄgos mĂłdon mĂ©rtĂ©k, egy vĂzzel telt tĂĄlba kilyukasztott kĂłkuszdiĂłhĂ©jat tettek, a menetnek akkor volt vĂ©ge, amikor a kĂłkuszdiĂł teljesen elmerĂŒlt. A kor legismertebb thai bokszolĂłja egy Yang Hanthale nevƱ fĂ©rfi volt, aki egy hĂres mĂ©rkĆzĂ©sen legyĆzött egy kĂnai saolint.
A kĂŒlföldiek elĆször az elsĆ vilĂĄghĂĄborĂș ideje alatt fedeztĂ©k fel a thai boxot, a Le Sport Orient cĂmƱ francia lap âizgalmas, furcsa Ă©s kĂŒlönlegesâ sportnak titulĂĄlta a muay thait.
Az elsĆ ĂĄllandĂł ökölvĂvĂł stadiont 1945-ben Ă©pĂtettĂ©k fel Bangkokban, a Rajadamnern Stadion a mai napig is az egyik legismertebb kĂŒzdĆhely, sajĂĄt bajnoki sorozattal, a mĂĄsik ilyen stadion a Lumpini. Az itt rendezett mĂ©rkĆzĂ©seket a televĂziĂłk Ă©lĆben közvetĂtik Thaiföldön.
A sportot elĆször az 1960-as Ă©vek elejĂ©n a Seattle-i vilĂĄgkiĂĄllĂtĂĄson ismerte meg az USA, EurĂłpĂĄban pedig az 1970-es Ă©vekben kezdtek komolyabban Ă©rdeklĆdni irĂĄnta.[11] 1984-ben Amszterdamban megalakult a World Muay Thai Association, Thaiföld, Hollandia, SpanyolorszĂĄg, az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg, FranciaorszĂĄg, OlaszorszĂĄg, SvĂ©dorszĂĄg Ă©s NorvĂ©gia rĂ©szvĂ©telĂ©vel. 1986-ban megalakult az International Federation of Muay Thai Amateurs, mely amatĆr mĂ©rkĆzĂ©seket szervezett, ahol kötelezĆ volt a vĂ©dĆfelszerelĂ©s hasznĂĄlata.[11] Az amatĆr mĂ©rkĆzĂ©sek bevezetĂ©se elĆsegĂtette a thai boksz nĂ©pszerƱsĂ©gĂ©nek terjedĂ©sĂ©t, mivel a sport gyakorlĂĄsa Ăgy biztonsĂĄgosabbĂĄ vĂĄlt. Thaiföldön 1994-ben rendeztek elĆször nemzetközi versenyt, KirĂĄlyi Kupa cĂmen, a mĂĄsodik alkalommal, 1997-ben mĂĄr 25 nemzet rĂ©szvĂ©telĂ©vel. EurĂłpĂĄban elĆször 1997-ben rendeztek amatĆr EurĂłpa-bajnoksĂĄgot
A muay thai több tekintetben kĂŒlönbözik a karatĂ©tĂłl Ă©s a kungfutĂłl; a rĂșgĂĄsokat Ă©s ĂŒtĂ©seket teljes erĆbĆl viszik be, nem fogjĂĄk vissza Ćket. FĂ©nykorĂĄnak idejĂ©ben, a Tigris kirĂĄly uralkodĂĄsa alatt (lĂĄsd törtĂ©nete) sĂșlycsoportok, Ă©s szabĂĄlyok nĂ©lkĂŒli, szabad kĂŒzdelemrĆl volt szĂł. Csupasz lĂĄbakkal harcoltak, az alkarokat nĂ©ha kenderrel tekertĂ©k körbe. Amennyiben mindkĂ©t harcos beleegyezett, a kezĂŒkre törött ĂŒveget erĆsĂtettek.
A harcosok mĂ©g ma is mezĂtlĂĄb kĂŒzdenek, bokagumit viselve lĂĄbukon Ă©s ökölvĂvĂł kesztyƱt a kezĂŒkön. ManapsĂĄg is nagy nĂ©pszerƱsĂ©ge van az Ășgynevezett bandĂĄzs harcnak. Ekkor a harcosok nem viselnek kesztyƱt, csak bandĂĄzst a kezĂŒkön. A formagyakorlatok, âkatĂĄkâ mĂĄra mĂĄr eltƱntek a gyakorlĂĄs repertoĂĄrjĂĄbĂłl. A koncentrĂĄciĂłt, az erĆt, a reflexeket, az idĆzĂtĂ©st ĂĄllandĂł kĂŒzdĆgyakorlatokkal fejlesztik. Ezen kĂvĂŒl rĂșgĂł Ă©s ĂŒtĆzsĂĄkokon gyakorolnak. A szĂŒksĂ©gtelen sĂ©rĂŒlĂ©sek elkerĂŒlĂ©se Ă©rdekĂ©ben az edzĂ©seken vĂ©dĆfelszerelĂ©sben gyakorolnak. A zene, a tradicionĂĄlis tĂĄnc (vai khru Ă©s ram muay), amit a mĂ©rkĆzĂ©sek elĆtt, valamint a mĂ©rkĆzĂ©sek alatt jĂĄtszanak, speciĂĄlis vonzerĆt Ă©s megkĂŒlönböztetĂ©st kölcsönöz a muay thainak. A kĂŒzdelmet ritmikusan követĆ zenekarban dob, pengetĆs Ă©s jĂĄvai fĂșvĂłs hangszer szerepel.
A harc elĆtti rituĂĄlĂ© a vai khru (tisztelet a mesternek). EzutĂĄn a harcos eltĂĄncolja a ram muay-t. EzĂĄltal a harcos megtisztĂtja a szĂvĂ©t a fĂ©lelemtĆl, Ă©s felkĂ©szĂŒl a kĂŒzdelemre. KözvetlenĂŒl a mĂ©rkĆzĂ©s megkezdĂ©se elĆtt veszik le a mongkont, azt a fejpĂĄntot, amit a rituĂĄlĂ© alatt a fejĂŒk körĂ© tekerve viselnek, ami a hagyomĂĄnyos viselet rĂ©sze. A mongkon ĂĄllĂtĂłlag az Ćsi idĆkben rongyba tekert imatekercsekbĆl ĂĄllt, amit olyan szorosan tekertek a fejre, az a kĂŒzdelmek alatt sem jött le. A harcosok Ășgy tartottĂĄk, hogy ez megvĂ©di Ćket a szerencsĂ©tlen sĂ©rĂŒlĂ©sektĆl.
KICK-BOX:
A kick-box az 1970-es Ă©vek közepe tĂĄjĂĄn alakult ki, elsĆsorban az EgyesĂŒlt Ăllamokban Ă©s valamivel kĂ©sĆbb Nyugat-EurĂłpĂĄban. AlapĂtĂłi az amerikai Mike Anderson Ă©s a nĂ©met Georg BrĂŒckner voltak. A kick-box elsĆ elnevezĂ©se sportkarate, majd all-style sportkarate volt, kĂ©sĆbb egysĂ©gesen a kick-box elnevezĂ©s hasznĂĄlata vĂĄlt elfogadottĂĄ.
Az alapĂtĂłk egyik fĆ cĂ©lja az volt, hogy az ĂŒtĂ©seket Ă©s rĂșgĂĄsokat hasznĂĄlĂł tĂĄvol-keleti eredetƱ harcmƱvĂ©szetek â a (japĂĄn eredetƱ) karate, a (koreai eredetƱ) taekwondo Ă©s a (kĂnai eredetƱ) kungfu, valamint a thaiföldi eredetƱ muay thai â mozgĂĄsanyagĂĄt tovĂĄbbfejlesztve, azokat ötvözve a boksz technikĂĄkkal, egy önĂĄllĂł, deklarĂĄltan verseny-centrikus kĂŒzdĆsportot hozzanak lĂ©tre. A kick-box nem tagadja a tradicionĂĄlis gyökereit, de önmagĂĄt nem harcmƱvĂ©szetkĂ©nt, hanem egy modern kĂŒzdĆsportkĂ©nt hatĂĄrozza meg.
Ma a kick-boxot, a kĂŒzdelmi szabĂĄlyrendszerek alapjĂĄn kĂ©t alcsoportra szoktĂĄk osztani: ringes (full-kontact, low-kick Ă©s K1), ahol az igazi fĂ©rfias kĂŒzdelmek zajlanak. Tatamis (pointfighting, light-kontact Ă©s kick-light) ahol tilosak a rendes erĆbĆl vĂ©grehajtott tecknikĂĄk, s ezek valĂłjĂĄban inkĂĄbb csak gyerekeknek, kezdĆknek Ă©s nĆknek valĂłk, pont a lebutĂtott szabĂĄlyrendszerĂŒk Ă©s tiltĂĄsaik miatt. A kick-box ĂĄgazataihoz kĂŒlönbözĆ vilĂĄgszövetsĂ©gek is tartoznak.
VezetĆedzĆnk: HorvĂĄth Gyula
Gyerek edzĆink: NĂ©meth Andrea, BĂĄlint ĂdĂĄm