K-1 THAI-KICK-BOX

K-1

A K–1 egy JapĂĄnbĂłl szĂĄrmazĂł kĂŒzdƑsport, melyet Isii Kazujosi hozott lĂ©tre kĂŒlönbözƑ harcmƱvĂ©szeti ĂĄgak, mint a kempo, kick-box, taekwon-do, muay thai , kung-fu, box, karate ötvözĂ©sĂ©bƑl. A K–1 nem egy Ășjabb harcmƱvĂ©szet, hanem egy összefoglalĂł szabĂĄlyrendszer, amelyen belĂŒl komoly harcmƱvĂ©szeti mĂșlttal rendelkezƑ sportemberek kĂŒzdhetnek meg egymĂĄssal. Egy K–1 versenyen szabĂĄlyos ökölvĂ­vĂł ringben zajlanak a kĂŒzdelmek.
A nyolcvanas Ă©vekre JapĂĄnban rengeteg harcmƱvĂ©szeti iskola, stĂ­lus fejlƑdött ki.
Akkoriban nagy szenzĂĄciĂł volt, hogy egy ilyen verseny lĂ©trejöhetett. Isiit tekintĂ©lye, eredmĂ©nyei, Ă©s szervezƑkĂ©szsĂ©ge elismerĂ©sekĂ©nt az Ășjonnan megalakult JapĂĄn Össz harcmƱvĂ©szeti SzövetsĂ©g elnökĂ©vĂ© vĂĄlasztottĂĄk, amely a K–1 versenyeket szervezte. Ma mĂĄr nem Ƒ ĂĄll a K–1 szervezet Ă©lĂ©n, de a munkĂĄjĂĄt siker koronĂĄzta. A profi ökölvĂ­vĂĄs Ă©s az MMA mellett, ma a K–1 a vilĂĄg legnagyobb szĂłrakoztatĂł kĂŒzdƑsportja.

1993-ban rendeztĂ©k az elsƑ K–1 Grand Prix versenyt TokiĂłban tĂ­zezer nĂ©zƑ elƑtt. A gyƑztes a horvĂĄt Branko Cikatić lett.

THAI-BOX

A Thai box, eredeti nevĂ©n muay thai (thai nyelven àžĄàž§àžąàč„àž—àžą, angol ĂĄtĂ­rĂĄssal Muay Thai) egy ThaiföldrƑl szĂĄrmazĂł pusztakezes harcmƱvĂ©szet. Eredetileg mindenfajta felszerelĂ©s nĂ©lkĂŒl mƱveltĂ©k, ma a sportolĂłk egysĂ©gesĂ­tett szabĂĄlyok szerint, ökölvĂ­vĂł kesztyƱben Ă©s bizonyos vĂ©dƑfelszerelĂ©sek alkalmazĂĄsĂĄval kĂŒzdenek, de lĂ©teznek Ășgynevezett hagyomĂĄnyos thaibox-mĂ©rkƑzĂ©sek is, ahol a vĂ©dƑfelszerelĂ©st elhagyjĂĄk.

A thai boxot a „nyolc vĂ©gtag tudomĂĄnyĂĄnak” is nevezik, mivel a kĂŒzdelem sorĂĄn a boxolĂł nem csak az ökleit, de a lĂĄbĂĄt, a tĂ©rdĂ©t Ă©s a könyökĂ©t is hasznĂĄlhatja. VilĂĄgszerte több szervezet is rendez vilĂĄgbajnoksĂĄgokat thai boxolĂłk rĂ©szĂ©re, több sĂșlycsoportban, fĂ©rfi Ă©s nƑi kategĂłriĂĄban is.

A thai box, eredeti nevĂ©n muay thai (thai nyelven àžĄàž§àžąàč„àž—àžą, angol ĂĄtĂ­rĂĄssal Muay Thai) egy ThaiföldrƑl szĂĄrmazĂł pusztakezes harcmƱvĂ©szet. Eredetileg mindenfajta felszerelĂ©s nĂ©lkĂŒl mƱveltĂ©k, ma a sportolĂłk egysĂ©gesĂ­tett szabĂĄlyok szerint, ökölvĂ­vĂł kesztyƱben Ă©s bizonyos vĂ©dƑfelszerelĂ©sek alkalmazĂĄsĂĄval kĂŒzdenek, de lĂ©teznek Ășgynevezett hagyomĂĄnyos thaiboksz-mĂ©rkƑzĂ©sek is, ahol a vĂ©dƑfelszerelĂ©st elhagyjĂĄk. A thai bokszot a „nyolc vĂ©gtag tudomĂĄnyĂĄnak” is nevezik, mivel a kĂŒzdelem sorĂĄn a bokszolĂł nem csak az ökleit, de a lĂĄbĂĄt, a tĂ©rdĂ©t Ă©s a könyökĂ©t is hasznĂĄlhatja. VilĂĄgszerte több szervezet is rendez vilĂĄgbajnoksĂĄgokat thai bokszolĂłk rĂ©szĂ©re, több sĂșlycsoportban, fĂ©rfi Ă©s nƑi kategĂłriĂĄban is.

MUAY THAI

A muay thai törtĂ©nete szorosan kapcsolĂłdik a thai nĂ©p törtĂ©netĂ©hez, de eredetĂ©t Ă©s fejlƑdĂ©sĂ©t jĂłrĂ©szt legendĂĄkbĂłl lehet csak megismerni. Egyes elmĂ©letek szerint a thai boksz több mint kĂ©tezer Ă©ves, de csupĂĄn 700 Ă©vre visszamenƑleg talĂĄlni dokumentĂĄciĂłt rĂłla. A legkorĂĄbbi emlĂ­tĂ©sĂ©re pĂ©lda a 13. szĂĄzadban talĂĄlhatĂł, ahol az elsƑ thai kirĂĄlysĂĄg kirĂĄlyi palotĂĄjĂĄban mĂĄr volt kĂŒlön muay thai gyakorlĂĄsĂĄra kijelölt terĂŒlet Ă©s kĂŒzdƑtĂ©r is, ahol mĂ©rkƑzĂ©seket tartottak. A thaiok korai törtĂ©nelmĂ©ben gyakori hĂĄborĂșk miatt a muay thai kezdetektƑl fogva a hadsereg kikĂ©pzĂ©sĂ©ben is szerepet jĂĄtszott. Maguk a kirĂĄlyok is szĂ­vesen tanultĂĄk ezt a harcmƱvĂ©szetet, egy legenda szerint Suriyenthrathibodi (àžȘàžĄàč€àž”àč‡àžˆàžžàžŁàž°àžȘàžžàžŁàžŽàč€àžąàž™àž—àžŁàžČàž˜àžŽàžšàž”àž”, mĂĄs nĂ©ven a TigriskirĂĄly; 1703–1709) olyannyira szerette a muay thait, hogy gyakorlĂĄskĂ©ppen ĂĄlruhĂĄban közemberekkel is ringbe szĂĄllt. Ekkor Ă©lte a thai boksz a fĂ©nykorĂĄt is.

1350-ben Ayutthaya szĂ©khellyel jött lĂ©tre egy Ășjabb thai kirĂĄlysĂĄg, mely egĂ©szen 1767-ig lĂ©tezett. Ebben az idƑszakban szĂĄmos thaiboksz-legenda szĂŒletett, az elsƑ legendĂĄs harcos Nagy Naresuan kirĂĄly volt (àžȘàžĄàč€àž”àč‡àžˆàžžàžŁàž°àž™àč€àžŁàžšàž§àžŁàžĄàž«àžČàžŁàžČàžŠ; 1590–1605) Naresuan kilencĂ©vesen burmai fogsĂĄgba esett, hat Ă©vvel kĂ©sƑbb a burmai kirĂĄly azt a feltĂ©telt szabta szabadulĂĄsĂĄhoz, hogy le kell gyƑznie a burmai bajnokot. Narusean gyƑzött, Ă­gy hazatĂ©rhetett, kĂ©sƑbb kirĂĄlykĂ©nt pedig felszabadĂ­totta SziĂĄmot a burmai elnyomĂĄs alĂłl. MĂĄs legendĂĄk szerint nem Naresuan volt, aki Ă­gy szerezte vissza szabadsĂĄgĂĄt, hanem egy Nai Khanomtom nevƱ harcos, aki jĂłval kĂ©sƑbb Ă©lt. A thaiok mĂĄsik legendĂĄs harcos kirĂĄlya Taksin (àžȘàžĄàč€àž”àč‡àžˆàžžàžŁàž°àč€àžˆàč‰àžČàž•àžČàžàžȘàžŽàž™àžĄàž«àžČàžŁàžČàžŠ, 1768–1782) volt, aki sikerrel harcolt a fƑvĂĄrost földig rombolĂł burmaiak ellen ] A hiedelem szerint mind Naresuan, mind Taksin az ayutthayai Buddhai Sawan templomban tanulta a thai bokszot, illetve a fegyveres krabi krabongot Ă©szakrĂłl szĂĄrmazĂł buddhista mesterektƑl Az 1350 körĂŒl Ă©pĂŒlt szentĂ©ly Ă©vszĂĄzadokon ĂĄt szolgĂĄlt harcmƱvĂ©szeti iskolakĂ©nt.

A legenda szerint a thai bokszolĂłk kĂŒlföldiekkel szemben 1788-ban arattak gyƑzelmet, amikor I. RĂĄma kirĂĄly uralkodĂĄsa alatt kĂ©t francia ökölvĂ­vĂł jĂĄrta a sziĂĄmi provinciĂĄkat Ă©s pĂ©nzĂ©rt bokszoltak. A legenda szerint a hĂ­rĂŒk a kirĂĄly fĂŒlĂ©be is eljutott, aki Ășgy döntött, magas dĂ­jazĂĄsĂș meccset szervez a kĂ©t francia Ă©s Muen Phlaan, az akkori egyik legnevesebb muay thai mester között, aki legyƑzte a korĂĄbban veretlen franciĂĄkat. V. RĂĄma kirĂĄly ugyancsak nagy rajongĂłja volt a sportnak, szĂĄmos viadalt rendeztetett Ă©s a legjobb harcosoknak maga vĂĄlasztotta ki a ringben hasznĂĄlt nevĂ©t. VI. RĂĄma 1921-ben RĂłzsakert nĂ©ven rendezett bajnoksĂĄgot, mely a thai boksz törtĂ©netĂ©nek legnagyobb szabĂĄsĂș rendezvĂ©nye volt, minden tartomĂĄnybĂłl odasereglettek a legjobb harcosok, de kĂ­nai, burmai Ă©s indiai versenyzƑk is Ă©rkeztek.

A hatalmas nĂ©zƑközönsĂ©get vonzĂł esemĂ©ny bevĂ©teleibƑl a kirĂĄlysĂĄg fegyvereket vĂĄsĂĄrolt. VI. RĂĄma azt is megengedte, hogy az egyszerƱ alattvalĂłk sajĂĄt ringeket, iskolĂĄkat Ă©pĂ­tsenek Ă©s sajĂĄt thaiboksz-versenyeket rendezzenek. Az Ƒ idejĂ©ben Ă©pĂ­tettĂ©k meg az elsƑ modern thaiboksz-ringet, melyet kötelekkel zĂĄrtak körbe, a versenyen kĂ©t bĂ­rĂł volt, a versenyzƑk kezĂ©t akkoriban mĂ©g szalagokkal tekertĂ©k be, nem hasznĂĄltak kesztyƱt. Az idƑt sajĂĄtsĂĄgos mĂłdon mĂ©rtĂ©k, egy vĂ­zzel telt tĂĄlba kilyukasztott kĂłkuszdiĂłhĂ©jat tettek, a menetnek akkor volt vĂ©ge, amikor a kĂłkuszdiĂł teljesen elmerĂŒlt. A kor legismertebb thai bokszolĂłja egy Yang Hanthale nevƱ fĂ©rfi volt, aki egy hĂ­res mĂ©rkƑzĂ©sen legyƑzött egy kĂ­nai saolint.

A kĂŒlföldiek elƑször az elsƑ vilĂĄghĂĄborĂș ideje alatt fedeztĂ©k fel a thai boxot, a Le Sport Orient cĂ­mƱ francia lap „izgalmas, furcsa Ă©s kĂŒlönleges” sportnak titulĂĄlta a muay thait.

Az elsƑ ĂĄllandĂł ökölvĂ­vĂł stadiont 1945-ben Ă©pĂ­tettĂ©k fel Bangkokban, a Rajadamnern Stadion a mai napig is az egyik legismertebb kĂŒzdƑhely, sajĂĄt bajnoki sorozattal, a mĂĄsik ilyen stadion a Lumpini. Az itt rendezett mĂ©rkƑzĂ©seket a televĂ­ziĂłk Ă©lƑben közvetĂ­tik Thaiföldön.

A sportot elƑször az 1960-as Ă©vek elejĂ©n a Seattle-i vilĂĄgkiĂĄllĂ­tĂĄson ismerte meg az USA, EurĂłpĂĄban pedig az 1970-es Ă©vekben kezdtek komolyabban Ă©rdeklƑdni irĂĄnta.[11] 1984-ben Amszterdamban megalakult a World Muay Thai Association, Thaiföld, Hollandia, SpanyolorszĂĄg, az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg, FranciaorszĂĄg, OlaszorszĂĄg, SvĂ©dorszĂĄg Ă©s NorvĂ©gia rĂ©szvĂ©telĂ©vel. 1986-ban megalakult az International Federation of Muay Thai Amateurs, mely amatƑr mĂ©rkƑzĂ©seket szervezett, ahol kötelezƑ volt a vĂ©dƑfelszerelĂ©s hasznĂĄlata.[11] Az amatƑr mĂ©rkƑzĂ©sek bevezetĂ©se elƑsegĂ­tette a thai boksz nĂ©pszerƱsĂ©gĂ©nek terjedĂ©sĂ©t, mivel a sport gyakorlĂĄsa Ă­gy biztonsĂĄgosabbĂĄ vĂĄlt. Thaiföldön 1994-ben rendeztek elƑször nemzetközi versenyt, KirĂĄlyi Kupa cĂ­men, a mĂĄsodik alkalommal, 1997-ben mĂĄr 25 nemzet rĂ©szvĂ©telĂ©vel. EurĂłpĂĄban elƑször 1997-ben rendeztek amatƑr EurĂłpa-bajnoksĂĄgot

A muay thai több tekintetben kĂŒlönbözik a karatĂ©tĂłl Ă©s a kungfutĂłl; a rĂșgĂĄsokat Ă©s ĂŒtĂ©seket teljes erƑbƑl viszik be, nem fogjĂĄk vissza Ƒket. FĂ©nykorĂĄnak idejĂ©ben, a Tigris kirĂĄly uralkodĂĄsa alatt (lĂĄsd törtĂ©nete) sĂșlycsoportok, Ă©s szabĂĄlyok nĂ©lkĂŒli, szabad kĂŒzdelemrƑl volt szĂł. Csupasz lĂĄbakkal harcoltak, az alkarokat nĂ©ha kenderrel tekertĂ©k körbe. Amennyiben mindkĂ©t harcos beleegyezett, a kezĂŒkre törött ĂŒveget erƑsĂ­tettek.

A harcosok mĂ©g ma is mezĂ­tlĂĄb kĂŒzdenek, bokagumit viselve lĂĄbukon Ă©s ökölvĂ­vĂł kesztyƱt a kezĂŒkön. ManapsĂĄg is nagy nĂ©pszerƱsĂ©ge van az Ășgynevezett bandĂĄzs harcnak. Ekkor a harcosok nem viselnek kesztyƱt, csak bandĂĄzst a kezĂŒkön. A formagyakorlatok, „katĂĄk” mĂĄra mĂĄr eltƱntek a gyakorlĂĄs repertoĂĄrjĂĄbĂłl. A koncentrĂĄciĂłt, az erƑt, a reflexeket, az idƑzĂ­tĂ©st ĂĄllandĂł kĂŒzdƑgyakorlatokkal fejlesztik. Ezen kĂ­vĂŒl rĂșgĂł Ă©s ĂŒtƑzsĂĄkokon gyakorolnak. A szĂŒksĂ©gtelen sĂ©rĂŒlĂ©sek elkerĂŒlĂ©se Ă©rdekĂ©ben az edzĂ©seken vĂ©dƑfelszerelĂ©sben gyakorolnak. A zene, a tradicionĂĄlis tĂĄnc (vai khru Ă©s ram muay), amit a mĂ©rkƑzĂ©sek elƑtt, valamint a mĂ©rkƑzĂ©sek alatt jĂĄtszanak, speciĂĄlis vonzerƑt Ă©s megkĂŒlönböztetĂ©st kölcsönöz a muay thainak. A kĂŒzdelmet ritmikusan követƑ zenekarban dob, pengetƑs Ă©s jĂĄvai fĂșvĂłs hangszer szerepel.

A harc elƑtti rituĂĄlĂ© a vai khru (tisztelet a mesternek). EzutĂĄn a harcos eltĂĄncolja a ram muay-t. EzĂĄltal a harcos megtisztĂ­tja a szĂ­vĂ©t a fĂ©lelemtƑl, Ă©s felkĂ©szĂŒl a kĂŒzdelemre. KözvetlenĂŒl a mĂ©rkƑzĂ©s megkezdĂ©se elƑtt veszik le a mongkont, azt a fejpĂĄntot, amit a rituĂĄlĂ© alatt a fejĂŒk körĂ© tekerve viselnek, ami a hagyomĂĄnyos viselet rĂ©sze. A mongkon ĂĄllĂ­tĂłlag az Ƒsi idƑkben rongyba tekert imatekercsekbƑl ĂĄllt, amit olyan szorosan tekertek a fejre, az a kĂŒzdelmek alatt sem jött le. A harcosok Ășgy tartottĂĄk, hogy ez megvĂ©di Ƒket a szerencsĂ©tlen sĂ©rĂŒlĂ©sektƑl.

KICK-BOX:

A kick-box az 1970-es Ă©vek közepe tĂĄjĂĄn alakult ki, elsƑsorban az EgyesĂŒlt Államokban Ă©s valamivel kĂ©sƑbb Nyugat-EurĂłpĂĄban. AlapĂ­tĂłi az amerikai Mike Anderson Ă©s a nĂ©met Georg BrĂŒckner voltak. A kick-box elsƑ elnevezĂ©se sportkarate, majd all-style sportkarate volt, kĂ©sƑbb egysĂ©gesen a kick-box elnevezĂ©s hasznĂĄlata vĂĄlt elfogadottĂĄ.

Az alapĂ­tĂłk egyik fƑ cĂ©lja az volt, hogy az ĂŒtĂ©seket Ă©s rĂșgĂĄsokat hasznĂĄlĂł tĂĄvol-keleti eredetƱ harcmƱvĂ©szetek – a (japĂĄn eredetƱ) karate, a (koreai eredetƱ) taekwondo Ă©s a (kĂ­nai eredetƱ) kungfu, valamint a thaiföldi eredetƱ muay thai – mozgĂĄsanyagĂĄt tovĂĄbbfejlesztve, azokat ötvözve a boksz technikĂĄkkal, egy önĂĄllĂł, deklarĂĄltan verseny-centrikus kĂŒzdƑsportot hozzanak lĂ©tre. A kick-box nem tagadja a tradicionĂĄlis gyökereit, de önmagĂĄt nem harcmƱvĂ©szetkĂ©nt, hanem egy modern kĂŒzdƑsportkĂ©nt hatĂĄrozza meg.

Ma a kick-boxot, a kĂŒzdelmi szabĂĄlyrendszerek alapjĂĄn kĂ©t alcsoportra szoktĂĄk osztani: ringes (full-kontact, low-kick Ă©s K1), ahol az igazi fĂ©rfias kĂŒzdelmek zajlanak. Tatamis (pointfighting, light-kontact Ă©s kick-light) ahol tilosak a rendes erƑbƑl vĂ©grehajtott tecknikĂĄk, s ezek valĂłjĂĄban inkĂĄbb csak gyerekeknek, kezdƑknek Ă©s nƑknek valĂłk, pont a lebutĂ­tott szabĂĄlyrendszerĂŒk Ă©s tiltĂĄsaik miatt. A kick-box ĂĄgazataihoz kĂŒlönbözƑ vilĂĄgszövetsĂ©gek is tartoznak.

VezetƑedzƑnk: Horváth Gyula
Gyerek edzƑink: NĂ©meth Andrea, BĂĄlint ÁdĂĄm

'Fel a tetejéhez' gomb